Gépek vezérléseinek biztonsági vonatkozású részei
A funkcionális gépbiztonság lényege, hogy valamilyen vezérléstechnikai folyamat eredményeképpen kockázatcsökkentés valósul meg, vezérlések biztonsági vonatkozású részei (SRP/CS) biztonsági funkciókat hajtanak végre. Ez kiegészülhet más, nem vezérléstechnikai védelmekkel, vagy egyéb kiegészítő védőintézkedésekkel.
Az egységes európai gépbiztonsági szabályozás minősíti a vezérlések biztonság vonatkozású részeit, paraméterekkel jellemzi, és ezzel kerül kifejezésre a ténylegesen megvalósított biztonsági vezérlések azon képessége is, hogy előre látható körülmények között teljesítsenek egy biztonsági funkciót (PL). Ez a megfelelőség egyik fontos kritériuma.
Alapvetően tervezői feladatokról van szó, miszerint tervező a kockázatfelmérés eredményeként, valamennyi biztonsági funkcióra meghatároz egy megkövetelt biztonsági teljesítményszintet (PLr), a megkövetelt kockázatcsökkentés elérése érdekében. Az ez alapján megtervezett és megvalósított biztonsági rendszer képességének pedig legalább ezt a szintet kell teljesítenie. Ennek a folyamatnak a dokumentációkban nyomonkövethetőnek kell lennie.
A rendszer, minden biztonsági funkció esetében teljes mértékben az adott géptől, berendezéstől és a technológiai követelményektől függ. A megvalósításnak sok feltétele, módja, eszköze és következménye van, amit az alábbi ábra is szemléltet.
Ha a megfelelőség érdekében, a legáltalánosabb és elfogadottabb módszert, a jogszabályok értelmében összehangolt szabványok alkalmazását választjuk és csak az alkalmazástechnikát vesszük figyelembe, akkor sajnos ma a szabványok tekintetében egy kettősséggel állunk szembe. Ha megnézzük például egy eszköz adattábláját, vagy műszaki adatai, akkor több szabványra hivatkozva találunk biztonsági paramétereket. A felhasználás vonatkozásában, átfedésekkel két szabvány foglalkozik a biztonsági vezérlésekkel.
Az egyik, a két részből álló MSZ EN ISO 13849 szabvány, az egyik rész a kialakítás általános elveit, a másik a validálást tartalmazza. Ez a szabvány definiálja a biztonsági teljesítményszintet (Performance Level – PL) és írja le a meghatározását. Nagy előnye, hogy figyelembe vesz minden elvet, vonatkozik mechanikus, elektromechanikus, villamos, elektronikus, programozható elektronikus, pneumatikus és hidraulikus biztonsági rendszerekre is. A gépek berendezések összetettsége okán is, ezért ennek használata a leggyakoribb és általánosabb.
A másik az MSZ EN 62061 szabvány, ami definiálja a biztonság integráltsági szintet (Safety Integrity Level – SIL) és írja le a meghatározását. Az MSZ EN 61508 keret szabvány sorozathoz tartozó, gépekre vonatkozó szektorszabvány. Hátránya, és ezért ritkább az alkalmazása, hogy csak villamos, elektronikus és programozható elektronikus rendszerek működési biztonságára vonatkozik.
Azonban mindkét szabvány a harmonizációs jogszabályok értelmében, a gépdirektívával összehangolt szabvány, tehát alkalmazásukkal vélelmezhető a jogszabályi megfelelőség is. A direktívához hangolt szabványlista tartalmazza. A kettősséget megszüntetve, a jövőbeli fejlesztési elképzelések szerint, egy új szabvány fog megjelenni, amely lényegében összevonja a jelenlegi két biztonsági vezérléstechnikai szabványt, az egységesítés és harmonizáció szempontját előtérbe helyezve. Ez lesz az ISO / IEC 17305 – Gépek és berendezések funkcionális biztonsága.
Amennyiben a biztonsági vezérlésekre vonatkozóan kérdése van, vagy segítséget kérne, a Kapcsolat menüpont segítségével is elküldheti.