Szabványokról általában - Nemzetközi, Európai és Nemzeti szabványok

Ha szabványokról van szó, akkor egy adott tevékenységgel, módszerrel és ezek eredményeivel, illetve tulajdonságokkal és paraméterekkel kapcsolatban mindig valamilyen egységesített követelményrendszerre gondolunk. Definíciója ezeken túl rögzíti, hogy a szabvány mindig egy közmegegyezéssel elfogadott szervezet által létrehozott dokumentum és átfogó, konzekvens alkalmazásukkal a rendező hatás elve érvényesül.

Az Európai Unióban a tagállamoknak szerződéses kötelezettségük van a szabványosításra, ami alapján saját szabványügyi szervezet fenntartásával kell végezniük többek között a szabványok honosítását, kezelését, kizárólagos értékesítését és természetesen a nemzeti szabványok létrehozását is. A végrehajtását Magyarországon a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szabályozza.

Gépek biztonságtechnikájában alkalmazott szabványok létrehozása és bevezetése döntően három szervezeti szinten valósulhat meg. Legismertebb nemzetközi és általános az ISO, a nemzetközi szabványügyi szervezet. Ennek az elektrotechnikai tagszervezete az IEC. Ugyan ez a leképzés megvan európai szinten is, a CEN az európai szabványügyi szervezet és a CENELEC ennek az elektrotechnikai tagszervezete. A harmadik szint pedig minden tagálamban a nemzeti szabványszervezetek, Magyarországon az MSZT – Magyar Szabványügyi Testület. A különböző szervezetek közreműködése, a szabvány azonosító jelzetének elején, az un. kibocsátói jelekben követhető. Például gépbiztonsági szabványoknál gyakori MSZ EN ISO azt jelenti, hogy ez eredendően egy ISO szabvány, majd átvette az európai szervezet és EN-szabványként megjelentette, illetve az MSZT honosította és nemzeti szabványként közzétette.

Az egységes műszaki szabályozásban, az újmegközelítés egyik lényegeként, a harmonizációs jogszabályok értelmében minden jogszabályokhoz összehangolásra került egy szabványhalmaz. Így a gépekről szóló jogszabályokhoz is létezik egy közel ezer elemű összehangolt szabványlista. Gépek közösségen belüli megfelelősége és forgalombahozatala tekintetében, csak és kizárólag ilyen összehangolt szabványok alkalmazásával vélelmezhető a jogszabályi megfelelőség. Fontos az újmegközelítés másik lényegeként, hogy a szabványalkalmazás önkéntes, azoktól a kivételektől eltekintve, amikor jogszabály előírja. Tehát gépek gyártói megfelelőségtanúsításnak egy lehetséges és döntően alkalmazott módja gyártói döntés alapján, a szabványalkalmazás. Ilyen esetben gyártó a megfelelőségi modulrendszer A-modulját alkalmazza. A gépekről szóló 2023/1230 EU-rendelet kiterjeszti az alkalmazható modulokat és amennyiben például szabvány nem alkalmazható vagy el kell tőle térni, külső bejelentett tanúsító szervezet bevonását írja elő, mind új gépek, mind részben kész gépek, illetve lényeges átalakításon átesett gépek megfelelőségtanúsításához.

Szabványokkal kapcsolatban említést érdemel a háromszintű ICS osztályozási rendszer. Minden szabvány rendelkezik ezzel a maximum három számcsoportból álló un. ICS-számmal. Egy szabvány több ICS-számmal is rendelkezhet. Ez a csoportosítás segíthet például szabványok keresésénél. Független a harmonizációs listáktól és a gépbiztonsági szabványok típusaitól. Például a 13.110 - ICS szám, a „Gépek biztonsága” témakört jelenti.

A szabványok kizárólag a különböző szabványügyi szervezetektől vásárolhatóak meg, globálisan szerzői jogvédelem alatt állnak, továbbadásuk, közzétételük, terjesztésük sem részben, sem egészben, semmilyen formában nem megengedett.

Regisztrációt követő belépés után, a Letöltések menüben érhetőek el a magyar jogszabályok, itt egyéb dokumentáció-, gép- és szabványlisták, valamint további hasznos dokumentumok találhatóak. Amennyiben kérése, kérdése merülne fel a szabványokhoz, a Kapcsolat menüpont segítségével elküldheti.